Tavaly több mint 3000 tonna aranyat termeltek ki világszerte – nem meglepő módon a dobogó felső fokán Kína áll, amely 370 tonnájával a globális mennyiség 12 százalékáért felel. A második hely Ausztráliáé 310, míg Oroszország alig lemaradva, nevetve szerezte meg a bronzérmet, szintén 310 tonnával.
Figyelemre méltó, hogy az ázsiai nagyhatalom nemcsak a legnagyobb kitermelő, de a legnagyobb vásárló is. Saját készleteit az ország központi bankja az elmúlt évben 225 tonna arany vásárlásával duzzasztotta fel. Miután e nemesfém felhalmozása klasszikusan a háborús készülődés jele, több elemző aggódva pillant a növekvő mennyiségre.
A Visual Capitalist infografikáján is szereplő adatok szerint az első három helyezettel vége is a „háromszázasok” klubjának. A negyedik helyen álló Kanada évi 200, míg az azt követő USA 170 tonnával került fel a listára.
A mezőny második felében Kazahsztán, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrika és Üzbegisztán kapott helyet, hogy aztán átadják a terepet a 100 tonnán alul termelő országoknak.
Szeretjük a fuxot
Érdekes az arany felhasználási területének változatossága is. Az ékszerkészítés tarol, a feldolgozott arany 46 százalékából készülnek gyűrűk, nyakláncok, fülbevalók és egyéb csilivilik. Rögtön utána az országok aranykészlete következik: a jegybankokban a kitermelt nemesfém 23 százalékát tárolják, a magánvagyonokat gyarapító aranyrudak a felhasználás 16 százalékát teszik ki, majd az érmék következnek 9 százalékkal, míg az elektronikai iparban a készletek 5 százalékát használják fel.
A Fitch Solutions szerint középtávon (2023–2032) a globális aranybánya-termelés várhatóan 15 százalékkal fog nőni.
***
Kapcsolódó:
Fotó: aranytömbök az MNB által őrzött aranytartalékból Budapesten. MTI/Koszticsák Szilárd
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Kína napelemgyártása tavaly elérte az éves globális kereslet kétszeresét (1200 GW), de a túltermelés és az árháború 60-80 százalékos árcsökkenéshez és 39 nagyobb helyi vállalati veszteséges működéséhez vezetett. Miközben a kormány szabályozói lépésekkel próbál konszolidálni, a gyártók új piacok (pl. Közel-Kelet, Afrika) felé fordulnak, hogy enyhítsék az árverseny és az európai, amerikai védővámok hatásait.
Fontos könyv jelent meg egy határon túli magyar közösség kiirtásának történetéről.
p
0
2
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 115 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2024. május 12. 18:24
Más felhasználási módja is van az aranynak.
Arannyal be lehet vonni használati tárgyakat, amihez nem kell sok arany, tehát nem drága. Ettől a tárgyak nem csupán szépek lesznek, de ellenállók is. Az aranynak nem árt sem a víz, sem a levegő.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/79/Joan_of_Arc_Emmanuel_Fremiet.jpg
Az aranyozás meglehetősen jelentős felhasználási módja az aranyak, csak nem aranyban, mert alig kell hozzá arany.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/79/Joan_of_Arc_Emmanuel_Fremiet.jpg
Szerencsére már nem sokáig lesz érdekes ez a hír, mivel rövidesen kb ugyanannyit fog érni egy kiló arany mint egy kiló rozsdás vasdarab.
Ellenben 1 000 000 tonna aranyért sem fogják oda adni az egészséges, tiszta ivóvizet senkinek azok akiknek birtokában van ilyen.